Jelen bejegyzésünkben az egyik legalapvetőbb dologra szeretnénk felhívni a figyelmet, illetve kiemelnénk a számítógépek és notebookok (belső) takarításának fontosságát!

A műszaki eszközök, így a számítógépek tisztán tartása ugyanolyan fontos, akár egy konyhai- vagy egyéb háztartási eszközé; tekintve, hogy konstrukciótól függően különböző méretű és számú hűtőbordákat és ventilátorokat tartalmaznak, ezek a levegővel beszívásával-kifújásával és a levegő áramlás útvonalán port is továbbítanak. A por azonban a levegő páratartalmától függően – és egyébként is – tapad, lerakódik, egy idő után pedig “rétegesen összeáll”, főként az előbb említett, sűrűn lamellázott hűtőbordákra hajlamos oda tapadni.

A hűtőbordákat azért alkalmazzák, hogy a különösen melegedő mikrochipekről – főleg processzorokról és grafikus processzorokról, valamint egyre sűrűbben a memóriákról – a hőt “elvezessék”. Ehhez alumínium, réz és egyéb fémötvözeteket alkalmaznak. Ezek a nagy bordák viszonylag kis felületen érintkeznek a chipek felületével, onnan pedig közvetlenül a hűtőborda lamelláira, vagy közvetetten hőcsöveken keresztül a lamellákra vezetik a meleget, amit aztán a ventilátor “fúj le róla”.

Mivel a hűtőborda és a mikrochip felülete a legjobb esetben is “egyenetlen”, a két felület között úgynevezett hővezető pasztákat alkalmaznak, hogy a chip és a borda közötti levegőt kiszorítsa, és megfelelőbb hőelvezetést tegyen lehetségessé. Ezen paszták viszkozitása, összetétele, ebből adódóan pedig hővezető képessége is változó – ez természetesen az árukat is befolyásolja: egy elfogadhatóbb minőségű, az általunk a notebookok pasztázása során használt hővezetőből egy kisebb “fecskendőnyi” mennyiség (4g) a 3.000 Ft-ot is elérheti, de léteznek ennél drágább és még jobb minőségű paszták is.

Milyen időközönként ajánlott a pasztázás? Ez nagyon gép-, használat- és környezetfüggő.

Az asztali számítógépek belseje tágasabb, így minden tekintetben több hely jut a megfelelő légáramlásnak és viszonylag nagy méretű hűtők alkalmazhatók.

Mivel – a notebookokhoz képest – a szellőzőnyílások is tágasabbak, így kialakítható egy megfelelő légáramlás, amely jellemzően a számítógép elején beszívott hűvösebb levegő – a számítógép belsejében felmelegedő levegő – a hátul távozó meleg levegő folyamat, de ettől eltérhetnek a különböző számítógépház kialakítások. Mivel minden nagyobb, a szellőzés megoldott és “fejleszthető”, így a takarítást nem szükséges olyan gyakran végezni, mint egy notebook esetében.

A notebookoknál sokkal rosszabb a helyzet. A gépek egyre vékonyabbak, így egyre kevesebb hely jut a szellőzésnek – a szellőző nyílások legújabban eltűnnek a gépekről, a ház szinte teljesen zárt, így gyakorlatilag a ventilátorok a forró levegőt belül kevergetik. Bizonyos tekintetben pozitív, a másik oldalon viszont negatív: a processzorokba már régóta építenek be olyan védelmeket, ami védi a processzort és így magát a rendszert a túlmelegedés ellen – ha túlságosan magasra kúszik a hőfok, akkor a rendszer “visszavesz” teljesítményből, így kerülve el a túlmelegedést. Ez nyilván a teljesítmény rovására megy. Egy koszos gép eltömődött bordákkal és ventilátorral előbb melegszik túl, így előbb vesz vissza a teljesítményéből, így érezhetően lassúvá válik, a legvégső esetben pedig szimplán lekapcsolja magát a további károsodások elkerülése végett.

A notebookokban a helyhiány miatt nincs lehetőség hatalmas fém bordázatok alkalmazására, így a legtöbb esetben speciális hővezető gázokkal töltött, zárt, hajlított, főként réz hőcsöveket alkalmaznak, ahogy az a fenti képen is látható.

Több, egyre “súlyosabb” olyan jel van, ami a gép meghibásodásához vezethet és főleg a por és a kosz az oka:

  • a megszokottnál melegebb gépház,
  • folyamatosan, magas fordulatszámon üzemelő, esetleg hangos, süvítő ventilátor,
  • az előbbiekkel együtt jelentkező, érezhető, drasztikus lassulás,
  • előre nem jelzett, hirtelen, azonnali kikapcsolás.

Ezek a jelek arra mutatnak, hogy a gép takarításra szorul.

Vannak mindenféle otthon alkalmazható “trükkök”, amikre, mint minden probléma megoldására tekintenek – legtöbb esetben tévesen.

Notebook hűtőpadok: Alkalmazása egy kitakarított gép esetén nyer némi értelmet, minimálisan csökkentik a gép hőmérsékletét. Egy koszos, eltömődött ventilátorú, folyamatosan forró házú gép esetén nincs értelme használni, mert a forró levegő a gép belsejében kering, onnan kijutni nem tud. így hiába fújatjuk kívülről a gépházat. Nagyjából olyan megoldás lenne, mintha egy autó motorháztetejére, kívülre felszerelnénk egy ventilátort, hogy a motort így hűtsük.

További külsőleg alkalmazható, értelmetlen megoldások: porszívózás, “biciklipumpázás”, sűrített levegővel befújkálás. Ezekkel a módszerekkel adott esetben többet ártunk, mint használunk. A porszívózásnak értelme nincs, mert a letapadt, adott esetben filcréteg-szerűen összeállt réteget a bordákon keresztül fellazítani és kiszívni nem tudja. A befújás az az eset, amit akkor érdemes elvégezni, amikor még a gép nem túl “öreg”, nem állt össze benne a por-réteg, hanem az laza és le lehet fújni a bordázatról. Ha már egy összeállt porrétegbe fújunk nagy erővel be, akkor követünk el igazán nagy hibát, mert a szétszakadozó darabokat befújjuk a ventilátorba, azok a ventilátort megakaszthatják, és az esetek nagy hányadában meg is akasztják. Ekkor gyakorlatilag a ventilátortól elbúcsúzhatunk, a levegőt nem keringeti és fújja ki semmi – egyenes az út a gép teljes tönkremeneteléhez.

Összefoglalva mindezeket, az asztali számítógépeket és notebookokat mindenképpen takarítsuk vagy takaríttassuk ki adott időközönként szakszerűen.

Notebookok esetén az ajánlott kétévente egy teljes belső portalanítást és pasztázást elvégeztetni; persze ez a két év nincs kőbe vésve. Ahogy extrém, a megszokottnál nagyobb mértékű melegedést észlelünk, egyből gondoljunk a takaríttatásra.

Asztali számítógépeknél a felépítésüknél fogva ez az időtáv hosszabb, elegendő 2-4 évente elvégeztetni egy takarítást.

Tekintve, hogy számítógép és notebook szervizeléssel foglalkozunk főleg, egy témát nem említettünk: a játékkonzolokat. A konzolok ugyanolyan számítógépek, mint az asztali számítógépek és a notebookok, csak speciálisan játékra tervezett a hardverük, de ugyanúgy tartalmaznak processzorokat és egyéb melegedő chipeket, amiket bordákkal és ventilátorokkal hűtenek. Ezek is képesek extrém módon beporosodni, így hosszú távú használat esetén ezeket is célszerű takaríttatni a túlmelegedések okozta tönkremenetel elkerülése végett.